Az új baki "szenvedő alanya" egy amúgy szerintem jól kigondolt samponszappan. A főzet csalán és rozmaring, az olajoknál enyhén megnövelt arány a kókusz-és pálmavaj javára, a habzás és a keménység okán (ezt akkor is tudtam ám... mármint hogy keményebbnek szánom!), és ricinusolaj is került bele bő kézzel, szintén a habzás és a hajnövesztő/dúsító hatás kedvéért. Illata levendula, geránium és rozmaring. Ami még fontos, Superfat mutatója 2-3%, azaz nem akartam, hogy annyi elszappanosítatlan olaj maradjon benne. A "normál" 5% mintha sok lenne nekem samponként, nem szeretem, ha ragad, elnehezül a hajam a sok többlettől (annak ellenére, hogy tisztességesen kiöblítem almaecetes vízzel).
Szó, ami szó, szép kellemes vajkaramell színű szappan lett, amit egy hétvégi utazás előtt készítettem el, és két napig formában volt, hazaérkezéskor szándékoztam felszeletelni. AZ ELEVE KEMÉNYEBBRE TERVEZETT, ÉS A KEVESEBB SF MIATT IS KEVÉSBÉ LÁGY SZAPPANT... csak gratulálni tudok magamnak, jelen állapotában már nem szeletelhető...
Mentő-ötletem persze van, megvárom, hogy a TÖMB (még leírni is kész röhej) megérjen, azután lereszelem, felfőzöm többszörös mennyiségű vízzel, és megpróbálok folyékony sampont készíteni belőle. Ha kész, és használható, ígérem jelezni fogom.
p.s. Valóban lereszeltem, de nem vittem tovább a samponszappan-vonalat, helyette kiváló mosószappan lett belőle... :)